• A megtelepedés
  • Nem tudjuk biztosan, pontosan hogyan történt, valószínűleg törzsenként
  • Előnyben részesítették a sík, folyóhoz közeli helyeket
  • Törzsek helyéről településnevek, Árpádok központi helyen
• A kalandozások
  • Nomád életmód (juh, ló tenyésztése)
  • Téli szálláson földek, házak, nyáron vándorlás a legelőkön, mert a terep szűk, hiányzó anyagiakat a szomszédok kirablásából szerezték (kalandozások)
  • Időszaka: 899-970
  • Zsákmányszerző hadjáratok nyugat és dél felé
  • Könnyűlovas harcmodorral támadtak (íj, nyíl, szablya), emiatt nagy rémület
  • Zsákmány: nemesfémek, szövetek, rabszolga, élelem, „védelmi pénz”
  • Összeurópai összefogás: erődítmények, úttorlaszok
  • 955: augsburgi vereség
  • 970: bizánciaktól vereség
• A kalandozások következményei:
  • Megnőttek a vagyoni különbségek
  • Megerősödött a törzsfők katonai kísérete, fejedelmi hatalom meggyengült

Továbbolvasásra:

Csúcslovakkal hódítottak a honfoglaló magyarok

Csúcslovakat lovagoltak a honfoglaló magyarok, és ezek a ma élő, Türkmenisztánban kinemesített akhal teke fajtával mutatnak leginkább genetikai hasonlatosságot – közölte Raskó István professzor, az MTA Szegedi Biológiai Központja Genetikai Intézetének az igazgatója…

Mégis találkozhattak avarokkal a honfoglaló magyarok

Tiszavasvári határában avar kori település és temetők feltárásán dolgoznak a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Jósa András Múzeum régészei…

Nemzetközi kutatócsapat kutatja a honfoglaló magyarok régészeti anyagát

A Römisch-Germanisches Zentralmuseum (Mainz), a Magyar és a Szlovák Tudományos Akadémia régészeti intézetei (Budapest, Nyitra), valamint a Magyar Nemzeti Múzeum közös munkába kezdenek…

Kevesen voltak a magyar honfoglalók

Viszonylag kevés honfoglaló magyar érkezhetett egykor a Kárpát-medencébe – ezt támasztja alá az a kutatás, amelynek eredményeiről Raskó István professzor tájékoztatta az MTI-t…