• Mo. gazdasága és a birodalom
  • Még mindig a birodalmon belüli munkamegosztás a célirány
  • Nincs önálló államháztartás
  • Mo-i bevételeket az államadósságok törlesztésére fordítják

• Mezőgazdasági átalakulás
  • Fejlődés akadályai: tőke hiánya, robot
  • Lassú változás ennek ellenéra
  • Kapásnövények (kukorica, burgonya) térhódítása, változatosabb táplálkozás
  • Dohánytermelés megindul (1840-es években Európában első Mo.)
  • Cukorrépa elterjed
  • Textilipar fejlődése: több juh kell, szarvasmarha ezért háttérbe szorul (ny-eu.-i felvevőpiac is szűkül)
  • Lótenyésztés világhírű (hadsereg kell, presztízs is a jó ló)

• Iparfejlődés
  • Iparcikkek még céhes műhelyekben (mezővárosokban, falvakban)
  • Céhrendszert egyelőre nem törölték el, de céhen kívüliek is gyárthattak
  • Ipar szerény keretek között fejlődik: oka a napóleoni háborúk (vashámorokban fegyvergyártás, posztómanufaktúrában egyenruhák, stb.)
  • 1830-as évektől több papírgyár (újságok)
  • igény a míves porcelánok iránt: olcsóbbak is (Herend, Hollóháza)
  • közlekedés fejlesztésére óbudai hajógyár, ózdi vasmű (sínek)

• A közlekedés fejlődése
  • A korban a közlekedés elsősorban szárazföldi utakon
  • Utak építése, fenntartása a vármegyék feladata (nem csinálják)
  • Kevés út, sok helyen egyáltalán nincs
  • Fejlesztések 1830-as évektől:
    • Folyószabályzások
    • Első gőzhajók a Dunán és a Balatonon
    • 1846: első vasút Bp.-Vác között, később Pest-Szolnok
  • elévülhetetlen érdemek Széchenyi István grófnak

Továbbolvasásra:

cikkek keresése folyamatban!