- A korszak előzményei és kezdete
- A napóleoni háborúk alatt a Habsburgok eladósodtak, ezért több adót akartak Mo-ról
- Nemesek ellenállnak, ezért nincs országgyűlés, rendeletek helyette
- Rendek cserébe nem hajtják végre a rendeleteket: romlott a közbiztonság, erősödött a betyárvilág, sok katonaszökevény
- Uralkodó belátta, ez így nem megy, ezért 1825: országgyűlés
- Nemesség felismerte: kiváltságaik egy részéről le kell mondania, tér kell a polgári értékeknek (haza megerősödik ezáltal)
- Változtatások reformok útján lehetségesek, tv-es keretek között (ne legyen forr.)
- Innentől datálódik a reformkor, vége az 1848-49-es forradalom.
- A viták színtere
- Mo-n nem volt erős polgárság, helyette nemesség hajtja végre a reformprogramot
- Rendszeres országgyűlések, sok vita
- Rendszeres joghallgató hallgatóság (fiatalok), példaképeik Széchenyi, Wesselényi, Deák, Kölcsey (reformpártiak)
- Viták a megyegyűléseken is, vita színtere a sajtó is (újságok), egyre többen olvassák
- A polgári átalakulás alapkérdései
- Jobbágyfelszabadítás: kell nekik több jog
- Nemesi kiváltságok felszámolása (pl. adómentesség), az igazságosabb társ.-ért
- Ősiség törvénye is akadály
- Gazdaság fejlesztése fontos: Mo. birodalmon belüli súlya nőjön, céhrendszert el kell törölni
- Cenzúra eltörlése, sajtószabadság
- Kellene az ország egysége is: unió Erdéllyel
Továbbolvasásra:
Paráználkodással vádolták a diósgyőri plébánost
1844 elején névtelen feljelentés érdekezett az egri főegyházmegyei hatósághoz Mihálik András diósgyőri plébános ellen. Abban a katolikus papokkal kapcsolatban gyakran felbukkanó általános kifogásokat tették szóvá, elsősorban a plébános alaposan kifogásolható erkölcsi magaviseletét illetően…
A reformkor végéhez közeledő Magyarország egyik szabad királyi városának, Sopronnak lakosai egy igazán különleges erotikus hangvételű napló oldalán elevenednek meg. Ezt a világot, a mindennapokat, a hivatalos keretek között (és mögött) megbúvó, számos korlát szabdalta hétköznapi élet apró-cseprő eseményeit és titkait, s nem utolsósorban egy fiatal lány gondolatait, érzéseit tárja elénk már-már meglepő őszinteséggel Zadjeli Slactha Etelka soproni naplója…
A parasztlánytól a grófnéig: Wesselényi Miklós kalandjai
A reformkor egyik férfiideálját, ifj. Wesselényi Miklóst főként politikusi tevékenységéről ismerjük. Azt azonban kevesen tudják, hogy a zsibói úr korának egyik legnagyobb nőfalója volt…
Szalay László, a reformkor történetírója
Szalay történetírói munkássága a magyar történelem majd kilenc évszázadát fogja át. Történetírásában értékesítette fiatalkori tanulmányait is…