Gazdaság és társadalom a 14. században


  • A jobbágyság helyzete
    • A tatárjárás után alakult ki a jobbágyság, mint réteg: korábbi szolgák, betelepülők
    • Terheik a földesúrnak:
      • Robot (heti 1-2 nap)
      • Kilenced (terményben)
      • Földbér (pénzben)
    • Az egyháznak:
      • Tized
    • Királynak:
      • Kapuadó
    • Vagyoni helyzetük különböző, sokan elszegényednek (birtokaprózódás)
    • Mezőgazdasági termékek: bor, gabona, tenyésztettek lovat, szarvasmarhát
  • A városok és lakóik
    • Városi polgárság kis létszámú, város is kevesebb, mint nyugaton
    • Lakóiknak földjeik voltak (szőlő), piacok (helyi piac, kevésbé távolsági)
    • Sokan németek vagy olaszok: kézművesek, céhekbe tömörültek
  • Mezővárosok:
    • nem lehetett fala, földesúr bíráskodik felettük
    • lakóik jobbágyok, de kiváltságosak (egy összegű adózás, saját ügyek intézése)
    • megnőtt a bányavárosok száma (Körmöcbánya, Besztercebánya)
  • Nemesség, papság
    • Nemesek kiváltságait az Aranybulla rögzítette (igyekeztek megerősíttetni)
    • Nemesség csoportjai:
      • Főnemesség (bárók): országos tisztségek (nádor, tárnokmester, országbíró, erdélyi vajda, bánok, megyésispánok), királyi tanács tagjai, nagy birtokok, saját udvartartás
      • Kisbirtokos nemesek: kis birtok, vármegyék irányítói (ispán, szolgabíró)
      • Nemesek vagyonnal, de politikai szerep nélkül
      • Egyházi előkelők (püspök, érsek): ők is az ország vezetői, műveltek, középrétege is

Továbbolvasásra:

Népszerű a magyar középkor

A középkor sokakat érdekel Magyarországon, ez az az időszak, amely sokak szerint a magyar történelem legszebb kora és az embereket leginkább a régi dicsőség vonzza…

További cikkek keresése folyamatban!

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s