„Töltsd el szivemet angyaltiszta szeretettel embertársaim, hazám, földieim iránt! Engedj a jövõbe pillantanom, hogy elválaszszam a jó magot a rossztól. Éjjel-nappal akarok dolgozni és elmélkedni, míg élek. Ez imát nem szóval, hanem tettel akarom minden órámban a mennyek felé küldeni.” (1826 dec. 10.).

Széchenyi:

• 1830: Hitel, benne: miért elmaradott az ország?
• Fejlődés gátja a kiváltságaihoz ragaszkodó nemesség (pl. ősiséget el kell törölni, h. hitelképes legyen a birtok)
• Közteherviselés legyen, azaz nemesek is adózzanak
• Polgári átalakuláshoz a törvényeket az országgyűlés hozza, vezető ereje az arisztokrácia legyen
• Mo. jövője a Habsburg Birodalmon belül lehetséges, ezért kell az udvar támogatása is

Kossuth:

• Központban a jobbágyság eltörlése (jobbágyfelszabadítás), mindkét fél érdeke legyen: jobbágy szabad, földesúr cserébe állami kártalanítást kap
• Ehhez kell a közteherviselés
• Meg kellett nyerni a vármegyei nemességet, ezért érdekegyesítés kell
• Reformok kidolgozásában minden társadalmi réteg bevonása kell (üzenet az arisztokráciának: veletek v. ellenetek)
• Politikai szabadságjogok kiterjesztése, törvény előtti egyenlőség
• Habsburg támogatás kell, de nagyobb önállósággal

Továbbolvasásra:

2010-ben megidézik Széchenyi szellemét

Konferenciákkal, kiállításokkal és sporteseményekkel, külön emlékév keretében kíván emlékezni jövőre Széchenyi István halálának 150. évfordulójára a Széchenyi Tudományos Társaság (SZTT) – jelentették be a szervezet vezetői a társaság hétfői ülésén, melyen átadták az Oláh György Ifjú Tudós Díjakat, a Széchenyi-aranyérmeket, valamint köszöntötték az idei siketlimpia magyar érmeseit is…

Apokalipszist látott Széchenyi a lánchídi balesetben

1848. július 18-án a Lánchíd tizenkettedik tartólánca a kifeszítés közben elszakadt és a munkahídra zuhanva sok embert a Dunába sodort. A Magyar Országos Levéltár honlapján Németh György egy korabeli rendőri jelentés segítségével idézte fel az esetet…

Széchenyi halotti jegyzőkönyve levéltárba kerül

Gróf Széchenyi István 1860-ban kelt halotti jegyzőkönyvét hamarosan a Magyar Országos Levéltárnak adja a műkincset megvásárló Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH)…

A “legnagyobb magyar” emlékezete

1860. április 8-án lett öngyilkos az ausztriai Döblingben Széchenyi István gróf, “a legnagyobb magyar”…

A Lánchíd története

A hidat 1849-ben adták át először, majd 1949-ben, 60 éve másodszor…

Összegyűjtik a Kossuth-szobrok fényképeit

Összegyűjtik, rendszerezik az országban fellelhető Kossuth szobrok fényképeit, leírását a Ceglédi Kossuth Lajos Múzeum munkatársai, hogy a dokumentumokból kiállítást rendezzenek. Az eddigi adatok szerint 150-nél is több város, falu közterén áll emlékműve a legendás hazafinak…

A budapesti Kossuth-híd története

1946. január 18-án adták át Budapest háború utáni első állandó hídját, a Kossuth hidat…