• Orosz beavatkozás
  • F. J. belátta: egyedül nem megy, I. Miklós cártól kért segítséget
  • a cár 200 E fős sereget küld, senki nem segít, az ország is ki volt merülve
  • honvédsereg fokozatosan visszavonul
  • Augusztusban Temesvárnál döntő vereség
  • Kossuth átadta a hatalmat Görgeynek, majd emigrált
  • augusztus 13-án Világosnál az oroszok előtt letette a fegyvert
• ezután megtorlások Haynau vezetésével

• Haynau rémuralma
  • halálos ítéletek sorozata
  • 1849 tavaszán Itáliában ő a „bresciai hiéna”, F. J.-nek most ő kellett
  • célja már nem a megfélemlítés, hanem a bosszú
  • megtorlás csúcspontja az október 6-i aradi kivégzés volt (13 honvédtiszt kivégzése)
  • 1850 tavaszáig 130 emberen hajtottak végre kivégzéseket, sokat bebörtönöztek
  • Haynau rémuralmának az európai közvélemény felháborodása vetett véget, F. J. 1850 nyarán menesztette (akárhová ment, mindenütt megdobálták)

Továbbolvasásra:

Vértanúkultusz Aradon

“Az ősök keresztet iktattak államcímerébe a vérrel szerzett magyar hazának, mely ma is ország, de nem állam. Arad pedig a magyar Golgota. (…) Ha meghallja- e a nemzet a velőkig ható szózatot, mely “Hungária” alakjának néma ajkairól feléje zeng?” Ezekkel a szavakkal köszöntötte Kossuth Lajos, aláírása szerint “volt magyar polgár” az aradi szabadságszobor leleplezésének ünnepét, 1890. október 6-án. Összeállításunkban a műemlék létrehozásának történetét, és a vértanúk kultuszát mutatjuk be…

Világosnál értek véget a szabadságharc álmai

1849. augusztus 13-án Arad megyében, a világosi vár alatti szőlősi mezőn az utolsó ütőképes magyar haderő, a teljhatalommal felruházott Görgey Artúr vezette feldunai magyar hadsereg megadta magát Rüdriger (Rigyiger) orosz lovassági tábornoknak, ezzel elbukott a szabadságharc a túlerővel szemben…

Vesztes helyzetből is győzhettünk volna

Magángyűjtők és közgyűjtemények szerencsés egymásra találása vezetett az Ilyen tavasz csak egyszer volt életemben című kiállítás sorozat megrendezéséhez. Hermann Róbert hadtörténésszel és gyűjtővel az 1848-as forradalomra és szabadságharcra vonatkozó új kutatási eredményekről és a grafikák forrásértékéről beszélgettünk…

Negyvennyolcról magyarul és románul

A közelmúltban egy érdekes cikk jelent meg egy országos román napilapban, megemlékezve a Zalatnához közeli falu mellett 1848 őszén lejátszódott magyar-román összecsapásról…

Az egyházak is tudósítottak a szabadságharcról

A történelmi egyházak papjaikon keresztül szolgáltattak információkat a forradalom és szabadságharc eseményeiről 1848-1849-ben…

Romák a szabadságharcban

A magyarországi romák jelentős szerepet játszottak a szabadságharcban, ezért maradt fenn jó néhány fegyverkovács, fegyverjavító, ágyúöntő, és tábori muzsikus roma neve…

A korona elásásának története

Szemere Bertalan Orsován elásta a koronát, és oly jól őrizte a titkot, hogy az osztrákok is csak négy évvel később bukkantak rá…

Különös kegyetlenséggel végeztek a szabadságharc tábornokaival

Az 1848-49-es szabadságharc bukása után alig egy hónappal Aradon kivégezték a legfőbb 13 katonai vezetőt…