- A tervgazdálkodás
- Gazdasági élet gyökeres átalakítása
- Cél: magántulajdon megszüntetése
- Vállalatok államosítása (fokozatosan, titokban hajtották végre)
- Bevezették a tervgazdálkodást: idő+terv+meghatározott termelésmennyiségek
- A „vas és acél országa”
- Ehhez a célhoz az ország adottságai nem jók (nincs nyersanyag)
- Ok: ki fog törni a 3. világháború
- Kohászat túlzott fejlesztése, központ Dunaújváros (Sztálinváros), faluból épült
- Mindent az iparra költöttek, ezért lakosság ellátása veszélybe került, emiatt jegyrendszer
- Emberek éheztek, hiánycikk a ruha és a cipő
- A parasztság sorsa
- A földosztás után helyzetük nem javult
- Nem voltak gépeik, föld kicsi, beszolgáltatások
- 1948-tól kollektivizálás, termelőszövetkezetekbe kényszerítés (erőszakkal)
- Adóterheik, beszolgáltatási terheik nőttek (elnyomorítás)
- Módosabb parasztokat üldözték (kulákok), verések, padlássöprések, gyermekeik nem tanulhattak
- Fellépés a „rendszer ellenségeivel” szemben
- Rákosi: az ellenség próbál beférkőzni a párt soraiba (ezért koncepciós perek)
- Pl. Rajk László belügyminiszter elleni
- Rákosi bunkere VIDEÓ
- Perek lefolyása: letartóztatás, kínzások, amelynek hatására a vádlott bevallott mindent, ezután megszületett az ítélet (már a per előtt kész!)
- Egy megkínzott vallomása 1. rész (az elhurcolás és a börtön)
- Egy megkínzott vallomása 2. rész (a kínzások)
- Egy megkínzott vallomása 3 rész (a hazatérés után)
- Letartóztatások vezetője az ÁVH
- Külön „figyelem” az egyházaknak (bánásmód hasonló)
- Rákosi: az ellenség próbál beférkőzni a párt soraiba (ezért koncepciós perek)
- Tömegterror és személyi kultusz
- Az ÁVH „a párt ökle”: az országot rettegésben tartotta
- a nyilas és a kommunista terror összehasonlítása VIDEÓ
- Régi uralkodó osztályt kitelepítették
- Szegényparasztokat, munkásokat is üldözték, így bárki kerülhetett munkatáborba (Recsk a leghírhedtebb)
- 1949-1953: 1 000 000 ember ellen eljárás
- Rákosit éltetni kellett, hatalmas szobra lett Sztálinnak
Továbbolvasásra:
Boldoggá avatták a kommunizmus áldozatát
Ünnepi szentmise keretében avatták boldoggá 2009. október 31-én az esztergomi bazilikában Meszlényi Zoltánt, az 1951-ben mártírhalált halt segédpüspököt. A volt kommunista diktatúra magyarországi vértanúi közül Meszlényi az első, akit az egyház a boldogok sorába emelt…
Egy amerikai újságírónő és a “nép ellenségei”
Kati Marton magyar származású neves amerikai író, újságíró a kommunizmus elől 1957-ben külföldre menekült szüleinek történetét írta meg új, A nép ellenségei című könyvében – írta a The Washington Post…
Ítélet a legnagyobb magyar kirakatperben
1949. október 15-én végezték ki a legnagyobb magyarországi kirakatper fővádlottjait, a kommunista pártban korábban vezető tisztségeket betöltő Rajk Lászlót, Szőnyi Tibort és Szalai Andrást…
A politikai rendőrség II. világháború utáni megszervezése – hasonlóan, mint az új közigazgatás kiépítése – hosszú időt vett igénybe, mondhatjuk, hogy az 1945-ös, és még az 1946-os év is egy permanens szervezési időszaknak tekinthető. A kezdeti évek jelentéseiből kiderül, hogy a szervezet az esetek nagy részében igencsak szerencsétlenül járt el – írta Műller Rolf a Betekintő legújabb számában…
Tornát javasoltak a túlsúlyos elvtársaknak
A Rákosi Mátyás neve által fémjelzett időszakban az elvtársi vezetés fáradhatatlanul dolgozott a nép “javán”. Mindezt tekintélyes kalóriamennyiséggel kellett kompenzálni, ami aztán a legtöbb esetben elhízáshoz vezetett…
Jól ismerte a hazai börtönöket Sztálin legjobb tanítványa
1892. március 9-én született a ma Szerbiához tartozó, vajdasági Adán Rákosi Mátyás kommunista politikus, egykori kommunista pártvezető…