Megtorlás és konszolidáció


  • A fegyvertelen ellenállás
    • Forradalom után sokáig sztrájkok, tüntetések
    • Ellenállás központjai a munkástanácsok, értelmiségi szervezetek (röplapok, tüntetések)
    • Szervezeteket fokozatosan felszámolták
  • A megtorlás
  • A társadalom megtörése
    • Megtorlások mellett a rendszer elfogadása előnyökkel járt
    • Kollektivizálás, néhány év alatt sikerült (kevésbé brutális)
  • A rendszer megszilárdulása
    • 1960-as évek elejére megtörtént a konszolidáció
    • MSZMP eltávolodott a sztálinizmustól: „aki nincs ellenünk, velünk van.”
    • Új célkitűzés: a „szocializmus építése”

Továbbolvasásra:

A kádári leszámolásról vitáznak a kutatók

Az 1956-os forradalom utáni megtorlásról, a kádári leszámolásról tartottak tudományos tanácskozást 2008. november 19-én a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumban. A konferencián Kahler Frigyes jogtörténész, a téma egyik szaktekintélye “A rendpárti forradalmárok halála” címmel tartott előadást…

A dán címlapleány tragikus sorsa

1956 novemberében egy dán kamasz figyelmét felkeltette az egyik legtekintélyesebb helyi napilap címlapja, amelyen egy fiatal magyar leány volt látható, aki kezében géppisztolyt tartott. A lap szerint Erikának hívott leány a dánok szemében a magyar szabadságharc ikonjává vált, a fiatalember pedig később minden követ megmozgatott, hogy személyesen találkozzon vele. Erre azonban már nem kerülhetett sor…

Két mondaton múlt Nagy Imre élete

Nagy Imre miniszterelnök élete két mondaton múlott, az egyikkel le kellett volna mondania, a másikkal pedig el kellett volna ismernie Kádár János kormányfőségét, és minden bizonnyal nem végzik ki – vélekedett Varga László levéltáros az Új részletek a Nagy Imre-perről című kerekasztal-beszélgetésen…

Röplapháború Budapest utcáin

MUK (Márciusban Újra Kezdjük) – hirdették 1956 végén, 1957 elején a levert forradalom és szabadságharc felélesztésben rendületlenül bízó hazafiak által készített röplapok, firkák, falfeliratok szerte az országban, elsősorban Budapesten, de a határokon túl is. Bár sokak számára egyértelmű volt, hogy ez a kísérlet vajmi kevés sikerrel, de annál több veszéllyel jár, ennek ellenére 1957 tavasza egyfajta `röplapháború` jegyében telt el – derül ki Krahulcsán Zsoltnak a Betekintő egyik számában megjelent forrásközléséből…

Emlékművet állítottak Mansfeld Péternek

A Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag úgy döntött: jóváhagyja Melocco Miklós szobrászművész Mansfeld Pétert ábrázoló mészkő emlékművének az elhelyezését az I. kerületben. Mansfeld Péter kiskorúként harcolt, majd nagykorúsága betöltésének napján kivégezték…

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s