- Több féle emlékünk van: régészeti, építészeti (templomok, várak), írásos emlékek
- Régészeti emlékek
- Sok falut feltártak, kevés maradt belőlük, mégis sok információ
- Házak szabálytalanul helyezkedtek el, körülöttük karámok, kemencék, tároló helyek
- Nyáron sokszor sátrakban laktak
- Házat a földbe mélyítették, fala fa vagy sárral tapasztott vesszőfonat, teteje nád vagy szalma
- Nemesek udvarházai kőből készülhettek, akár kétszintes is lehetett
- Temetők is voltak, kevés lelet (mindig a templom mellett)
- Építészeti emlékek
- Néhány jelentősebb építkezés
- Falusi templomok kicsik, téglalap alakúak
- Jellegzetesek a kör alakú kápolnák (rotunda)
- Hatalmas templomok is (Esztergom, Pannonhalma, Zsámbék)
- Írásos emlékek, nyelvemlékek
- Kevés írásos forrás maradt fenn
- Források elsősorban oklevelek (ált. latinul)
- Legelső a Halotti beszéd (temetési búcsúztató)
Továbbolvasásra:
A Dunántúl északkeleti részén, a Budai-hegység és a Gerecse közti medencében fekszik Zsámbék. Az ide látogató kirándulók elsősorban legfőbb nevezetességét, a kéttornyú, román stílusú bazilika konzervált romját tekintik meg, pedig pompás kastélya is sok évszázados múltat rejteget…
A Dunántúlon meghatározó fontosságú a Győr városától délkeleti irányban található, a középkori oklevelekben Szent Márton-hegyi kolostornak nevezett épületegyüttes…
Igaz vagy hamis ?
: A falu első házára felszegezték az utcanévtáblát. 🙂