Árpád-kori emlékeink


  • Több féle emlékünk van: régészeti, építészeti (templomok, várak), írásos emlékek
  • Régészeti emlékek
    • Sok falut feltártak, kevés maradt belőlük, mégis sok információ
    • Házak szabálytalanul helyezkedtek el, körülöttük karámok, kemencék, tároló helyek
    • Nyáron sokszor sátrakban laktak
    • Házat a földbe mélyítették, fala fa vagy sárral tapasztott vesszőfonat, teteje nád vagy szalma
    • Nemesek udvarházai kőből készülhettek, akár kétszintes is lehetett
    • Temetők is voltak, kevés lelet (mindig a templom mellett)
  • Építészeti emlékek
    • Néhány jelentősebb építkezés
    • Falusi templomok kicsik, téglalap alakúak
    • Jellegzetesek a kör alakú kápolnák (rotunda)
    • Hatalmas templomok is (Esztergom, Pannonhalma, Zsámbék)
  • Írásos emlékek, nyelvemlékek
    • Kevés írásos forrás maradt fenn
    • Források elsősorban oklevelek (ált. latinul)
    • Legelső a Halotti beszéd (temetési búcsúztató)

Továbbolvasásra:

Kis várkalauz: Zsámbék

A Dunántúl északkeleti részén, a Budai-hegység és a Gerecse közti medencében fekszik Zsámbék. Az ide látogató kirándulók elsősorban legfőbb nevezetességét, a kéttornyú, román stílusú bazilika konzervált romját tekintik meg, pedig pompás kastélya is sok évszázados múltat rejteget…

Kis várkalauz: Pannonhalma

A Dunántúlon meghatározó fontosságú a Győr városától délkeleti irányban található, a középkori oklevelekben Szent Márton-hegyi kolostornak nevezett épületegyüttes…

 

Árpád-kori emlékeink” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s