Hitler kancellárrá való kinevezése után sietve feloszlatták a birodalmi gyűlést és új választásokat írtak ki. Február 27-én leégett a Reichstag, a birodalmi gyűlés épülete, és a gyújtogatással a kommunistákat vádolták. Másnap több tízezer embert tartóztattak le és még aznap rendeletben korlátozták a polgári szabadságjogokat. Így a Reichstag-választások a terror jegyében zajlottak le, de a nácik ennek ellenére sem szerezték meg a szavazatok abszolút többségét (a két munkáspártra még mindig 30 % szavazott). A kormány ezért érvénytelenítette a kommunistákra leadott szavazatokat, letartóztatta a párt parlamenti képviselőit, majd betiltotta a pártot.

A náci Németország rövid története (PREZI!!!), a linket itt találod: HERRSCHAFTSSYSTEM DER NAZIS

Hamarosan erre a sorsra jutott az összes többi párt is, tagjaikat pedig börtönökbe és koncentrációs táborokba zárták. Feloszlatták a szakszakszervezeteket és a munkásságot náci irányítás alatt álló munkafrontba szervezték.

Bevezették a munkaszolgálatot, melynek keretében az emberek milliói lényegében ingyen dolgoztak az utakon és a katonai építkezéseken. Új agrártörvényt vezettek be, aminek lényege a paraszti gazdaság elaprózódását akadályozó új öröklési jog volt (, de meghagyta a nagybirtokokat).

Eközben ellentétek bontakoztak ki a párton belül. A meghirdetett “nemzeti forradalom” semmi változást nem hozott a kispolgári tömegeknek, ezért az SA (a nácik félkatonai szervezete) legénysége a szociális ígéretek valóra váltását követelte, ezt azonban csak a monopol tőke és a hadsereg rovására lehetett volna teljesíteni, ez pedig távol állt Hitler terveitől 1934. június 30., “hosszú kések éjszakája”: vérfürdő az SA vezetői körében. Az SA helyét az SS (védőosztag) töltötte be ezentúl. A párton belüli kispolgári ellenzék szétzúzása szorosabbra fűzte a pártvezetés, a monopoltőke és a hadsereg szövetségét. ’34-ben, Hindenburg halála után Hitler saját kezében egyesítette az államfői, a kancellári és a pártvezéri hatalmat, ’38 után ő volt a hadsereg főparancsnoka is. Tudta, hogy vezéri tekintélye megőrzésének egyik legfontosabb feltétele a szociális ígéretek megvalósítása. Hatalmas közmunka-programot indított el, elkezdődött az autópályák és más nagy létesítmények építése. A munkanélküliség Németországban az évtized végére teljesen megszűnt.

Hitler a ’30-as évek közepétől megkezdte a versailles-i békeszerződés felrúgását. ’35 márciusában bevezette az általános hadkötelezettséget és megkezdte a légierő (Luftwaffe) kiépítését, ’36 márciusában a német csapatok bevonultak a Rajna-vidék demilitarizált övezetébe.

’35 új fejleménye volt a német-olasz szövetség kibontakozása is. Ennek eredménye a ’36-ban megkötött Berlin-Róma tengelynek nevezett egyezmény, amelynek révén Hitler szabad kezet kapott Mussolinitől Ausztria bekebelezésére, az Anschlussra (1938. március 12-13.). ’36-ban Németország Japánnal is szerződést kötött: aláírták az Antikomintern Paktumot, amely formálisan a Komintern ellen irányult, de valójában a világ újrafelosztására törekvő hatalmak összefogását célozta (’37-ben Olaszország is csatlakozott).

Ausztria után Hitler következő célpontja Csehszlovákia volt. A kérdés rendezésére 1938 szeptemberében Münchenben négyhatalmi (német-francia-angol-olasz) konferenciát hívtak össze. Hitler, Daladier, Chamberlain és Mussolini által aláírt Müncheni Szerződésben Németországnak ítélték (Csehszlovákia beleszólása nélkül) a túlnyomórészt németek lakta Szudéta-vidéket. Hitler a maradék Csehszlovákiát átmeneti képződménynek tekintette: egy nappal azután, hogy 1939. március 14-én Pozsonyban kikiáltották a szlovák állam megalakulását, 15-én a német hadsereg bevonult Prágába (elfoglalva egész Csehországot) és Cseh- és Morvaországot “védnökség” (protektorátus) alá vonva bekebelezték a Német Birodalomba.

Az angol és francia vezetés, mely az ún. “megbékéltetési politikát” követve eddig szemet hunyt a német terjeszkedés felett, megelégelte azt, és az újabb kiszemelt áldozat bekebelezését már nem nézte el németeknek, így a “villámháború” első napján, 1939. szeptember 1-jén hajnalban a II. világháború is elkezdődött.

Forrás: http://erettsegi.com/tetelek/tortenelem/a-fasizmus-hatalomra-jutasa-es-a-totalis-fasiszta-diktatura-kiepulese-nemetorszagban/