• A népoktatási törvény
  • 1868, Eötvös József báró
  • minden gyermek 6-12 éves korig iskolába járjon (fiúk, lányok is)
  • nem ingyenes, de szegények nem fizettek
  • nemzetiségek anyanyelvükön tanulhattak
  • képzett tanítók kellenek: tanítóképzők felállítása
  • 3000 új tanterem
  • csökkent az analfabéták aránya
• Közép- és felsőoktatás
  • Jelentős fejlődés
  • Gazdasági fejlődés megkövetelte kereskedelmi és ipari iskolák létesítését
  • Benne részt venni a társadalmi felemelkedésre is lehetőséget ad
  • Nyolc osztályos gimnáziumok, végén érettségi
  • Egyetemi képzés is fejlődik, több új egyetem alakul
• Az oktatás eredményei: magyar tudósok
  • Jedlik Ányos: dinamó (áramfejlesztés)
  • Ganz gyár mérnökei: transzformátor (áram szállítása)
  • Kandó Kálmán (villamos vasút)
  • Bánki Donát, Csonka János: porlasztó (benzines motorok hatásfoka jobb)
  • Eötvös Lóránd: torziós inga (ma pl. kőolaj felkutatásához)
  • Puskás Tivadar: telefonközpont

Továbbolvasásra:

Dervisként utazta be az ismeretlen Keletet a magyar kutató

Százhetvenöt éve, 1832. március 19-én született Dunaszerdahelyen a sánta dervisként is emlegetett, keletkutató Vámbéry Ármin…

Eötvös József élete és munkássága

Az író, költő, politikus, államférfi, akadémikus nevéhez az általános és kötelező népoktatásról, valamint a zsidók egyenjogúsításáról szóló törvény megalkotása fűződik…

Az érettségi vizsga egykor és most

Alig több mint 100 évvel ezelőtt persze egészen más kérdés állt az újságcikkek, politikai viták kereszttüzében: nevezetesen az, hogy tehetnek-e érettségi vizsgát a lányok…

Törvény a zsidók egyenjogúságáról

A dualizmus időszakában az országgyűlés fontos döntést hozott: polgári és politikai egyenjogúságot biztosított az ország “mózes vallású lakosainak”…