• A gondolkodás új elemei
  • Két nagy esemény döntően befolyásol:
    • József uralkodása(jogok semmibe vétele),
    • francia forradalom(nép irányíthat)
  • sok arisztokrata szerint is változtatni kell a jobbágyok helyzetén, jogokat adjanak nekik
• sok a feszültség, ezért az új uralkodó (II. Lipót 1790-92) országgyűlést hív össze:
  • megerősítette a rendi alkotmányt, cserébe együttműködés
• Ferenc irányváltása
• Emiatt 1790-es évek elején radikális értelmiségi mozgalom szerveződött:
  • Vezetőjük Martinovics Ignác
  • Két szervezetet szervezett
    • Egyik: változást akaró nemesekből
    • Másik: értelmiségiek (írók, költők)
    • Cél: ország függetlensége, feudális kiváltságok felszámolása
    • Programot kis kátékban terjeszti
  • Bécsi rendőrség 1794-ben letartóztatta, vezetőket 1795-ben Vermezőn kivégzik
• Napóleoni háborúk kora
  • 1790-től áll. háborúk Franciaország. Ellen, ez növelte a nemesség és a dinasztia egymásra utaltságát (kell hadsereg, nekik gabona): biztos a piac, nemesek bevételei nőnek
  • jövedelmet nem fejlesztésre, hanem építkezésre fordították
• Magyar nemesek Napóleon ellen
  • 1809-ben Napóleon elfoglalta Bécset, Napóleon kiáltványban szólította a magyar nemeseket a csatlakozásra, de elutasítva, Győrnél csata (vereség)
  • a győri csata 3D-s REKONSTUKCIÓJA VIDEÓ
• Kormányzat és a nemesség ellentéte
  • Háború sokba került, a birodalom eladósodott, emiatt infláció
  • Pénzt leértékelte, rendek tiltakozta
  • Nemesektől nem vásároltak fel annyi gabonát, nehéz helyzetbe kerültek

Továbbolvasásra:

Kivégezték a magyar jakobinusokat

1795. május 20-án végezték ki a Vérmezőn Martinovics Ignácot és négy társát, a magyar jakobinus összeesküvés vezetőit…

Értelmiség és a kulturális elit a 18. századi Magyarországon

Az 1848 forradalmából született, új Magyarországhoz közelítve az első sorokban rendszerint a volt kiváltságosak, főleg a középnemesség képviselőivel találkozunk. Erős és aktív polgárság hiányában ugyanis, mint ismeretes, ez a nemesség volt az, amely a feudális rendszer válságából kiutat keresve a nemesi-liberális, ellenzéki reformmozgalmat, majd a polgári nemzeti átalakulást és a szabadságharcot vezette…

Az 1809-es győri csatára emlékeztek hadijátékkal

Az újkori hagyományőrzés ritkán fordul 1848-nál korábbi katonai eseményhez, különösen, ha az gyáva megfutamodásként vonult be a történelembe. Az 1809. június 14-én történt utolsó magyar nemesi felkelést persze ma már egészen másképp értékeli a történettudomány. A gyenge felszereltség és a rossz hadvezetés szenvedett törvényszerűen vereséget Európa legmodernebb és legjobban vezetett hadseregétől. A csatatéri időutazáson francia, olasz, cseh, szlovák, lengyel, erdélyi, osztrák és magyar hagyományőrző egyesületek játszották el a kétszáz éves csatát…