• A szabadságharc kitörése
  • A török kiűzése után a Habsburgok korlátlan hatalma érvényesült
  • Sok adóteher, elnyomás ellen 1703-ban parasztfelkelés, élére Esze Tamás állt, aki felkérte Rákóczi Ferencet, hogy álljon a felkelés élére (tk. 163. forrás)
  • Rákóczi elfogadta ezt, zászlót is küldött: „Istennel a hazáért és a szabadságért” (szabadságharc kezdete)
  • Tömegesen csatlakoztak a sereghez (nemesek, jobbágyok), 1705-re övék az ország
• Az államszervező fejedelem
  • Szabadságharc sikereihez kellett gazdasági alap is: hadsereg, államszervezet, társadalmi béke
  • Vezérlő fejedelemmé választották, mellé 24 tagú tanács (szenátus)
  • Elfogadtatta a nemesi adózást is, protestánsoknak szabad vallásgyakorlat
  • Támogatta az iskolákat
  • Célja egy korszerű Mo. létrehozása volt
  • 1707-ben Ónodon kimondták a Habsburg-ház trónfosztását
• A kuruc hadsereg
  • Fejedelem korszerű hadsereget akart, de ez nem sikerült: labancok (királyhű hadsereg) jobbak voltak, kurucok a portyában erősebbek
  • Nagy csatákat sorozatban elvesztették (pl. a trencsénit 1708-ban), de voltak sikereik is (pl. „Vak” Bottyán János elfoglalta a Dunántúlt)
• A szatmári béke
  • Az ország gazdaságilag kimerült, sorozatos katonai vereségek
  • Nem kaptak külső segítséget sem (franciák csak ígérgettek)
  • Nemesség és jobbágyság ellentétei kiéleződtek (katonáskodás miatt jobbágyi adómentesség, amely a nemesek érdekeit sértette)
  • Megkezdődtek a béketárgyalások, Rákóczi Lengyelországba távozott (nem akart felesküdni a királynak), 1711-ben megkötötték a békét (biztosította a rendi jogokat, Mo.-t nem olvasztották be a birodalomba, hanem viszonylagos önállóság)
• A nagyságos fejedelem életéből: szorgalmi

Továbbolvasásra: