A történelem tanításáról


Magyar nép- és honismeret/Ungarische Heimatkunde (UHK) 5-8. évfolyam

Geschichte, Sozialkunde und politische Bildung/Történelmi, társadalmi és politikai ismeretek (GS) 5-8. évfolyam

Tartalom

  1. Hogyan kaphatok jó jegyet? (DIÁKOKNAK)
  2. Célok és feladatok
  3. Fejlesztési követelmények
  4. Az értékelés elvei (SZÜLŐKNEK)
  5. Az egyes évfolyamok tanmenete

 

1. Hogyan kaphatok jó jegyet?

2019. szeptemberétől új osztályzási rendszer lépett életbe a magyar (UHK) és a német (GS) történelem órákon. A rendszer lényege, hogy többféle módon tudsz szerezni (remélhetőleg pozitív) értékelést, így több esélyed van javítani, és több jegyed is lesz.

Kapcsolódó kép

A rendszer főbb elemei az alábbi táblázatban láthatóak:

Értékelő táblázat

Mi mit jelent?

  • Kapcsolódó képFelelés: rövid szóbeli kikérdezés a múlt órán feladott anyagból. Egy órán akár több ember is felelhet. Erre nagy jegyet kaphatsz. 
  • PM/CSM: pármunka, ill. csoportmunka. Ez általában órai feladatot jelent, amelyben értékelem, hogy pl. mennyire vagy kreatív, mennyire aktívan veszel részt a munkában, mekkora részed van az eredményben, stb. A munka eredménye (pl. vázlat, plakát, kiselőadás, stb.) az értékelés másik felét képezi. Erre nagy jegyet kaphatsz.
  • Produktum: ez a pármunka és a csoportmunka eredménye is lehet, vagy egy egyénileg elkészített (nem hagyományos munka) eredménye. Ezek pl. projektek végén lehetnek (pl. egy filmrészlet) vagy egy kreatív munka (pl. térképrajzolás, portfólió, blogbejegyzés, stb.). Erre nagy jegyet kaphatsz.
  • Órai munka: ez a tanórai aktivitást jelenti, pl. mennyire vagy aktív, hozzászólsz-e az órához, vagy csak “nyitott szemmel alszol”. Ha az órán mással beszélgetsz, arra is adhatok (negatív) értékelést. Erre pluszt/mínuszt kaphatsz. Minden hónapban hármasról indulsz. Ha szerzel egy órai munkás pluszt, már kettest, ha kettőt, egyest kapsz. Ha “alszol” az órán, hármast kapsz, ha túl sokat beszélgetsz, akkor akár rosszabbat is. 
  • Kapcsolódó képSzorgalmi: minden órán adok szorgalmi feladato(ka)t. Ezt természetesen nem kötelező elkészíteni, de sokat javíthatsz az adott hónapban kapott jegyeiden, akár egy egész jegyet is! Öt szorgalmi plusz ad ki egy nagy jegyet. 
  • Teszt: írásbeli kikérdezés az előző órán feladott anyagból, maximum 20 perces időtartamban. Hosszabbítás lehetséges! A teszt alternatív formája a Kahoot vagy Plickers applikációk segítségével elkészített kvíz is lehet. Erre nagy jegyet kaphatsz. 
  • Kapcsolódó képHázi: az írásbeli házi feladat értékelése. Ez lehet pl. egy vázlat készítése, önálló kutatómunka, egy illusztráció, egy térkép megrajzolása, egy kreatív feladat, stb. Igényes feladatra plusz jár, ha elfelejted, mínuszt kapsz, és a következő órán be kell mutatnod a pótlást. Ha ez nem sikerül, elégtelent kapsz (nagy ötöst). 
  • Cucc: sajnos erre csak mínuszt tudsz kapni. Akkor tudod kivédeni, ha minden órán itt van minden felszerelésed (tk., mf., füzet, atlasz). Ha írásbeli házi feladat van, amelyet a füzetben kell elkészíteni, és nincs füzeted, a házi feladathoz írom be a mínuszt. 
  • HAVIJEGY: a hónapban szerzett jegyek és minden plusz/mínusz átlaga.

Javítási lehetőségek

Képtalálat a következőre: „verbesserung”Minden órai és házi feladatot kijavíthatsz, de csak az adott hónapban. Nem lehet pl. egy októberben rosszul sikerült röpdolgozatot januárban kijavítani. A rossz jegyet nem tudom kihúzni, de szerezhetsz mellé egy jót. A javításkor kapott jegyet nem kötelező elfogadni. 

Hogyan számolom a havijegyet?

Kapcsolódó képA havijegy az adott hónapban szerzett nagy jegyek és az órai munka jegyeinek átlagából tevődik össze. A szorgalmi és az órai munka pluszonként kettő tizedet javít, a felszerelés hiánya mínuszonként kettő tizedet ront az átlagodon.

Kérdésed van?

Írj e-mailt az abelriesz@aol.de címre vagy hagyj kommentet a cikk végén!

Sok sikert kívánok a tanuláshoz és a felkészüléshez!

Ábel bácsi 

Képtalálat a következőre: „smile”

 

2. Célok és feladatok

A történelem minden társadalom kollektív emlékezete. A múlt megismerése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az ember eligazodjon saját világában. Az azonosságtudat kialakulásának is előfeltétele.

tanterv_01Nem lehet az általános iskolai történelemoktatásnak a feladata a múlt teljességre törekvő bemutatása, ezért csak képeket lehet felvillantani a tör­ténelemből.

Megalapozzuk az általános műveltség történelmi tárgyi tudását, de az ismeretek és a képességfejlesztés egyensúlyára törekszünk. Így lehet eredményesen felkészíteni a tanulókat a középiskolai tanulmányokra.

A történelemoktatás feladata az ismeretátadáson és a képességfejlesztésen túl teret adni a nevelési célok megvalósításához. Az események, történelmi személyek életének ismertetése alkalmat adhat az emberi társadalmak sokszínűségének, egymásra hatásának bemutatására, az egyetemes és az európai kultúra értékeinek megismertetésére.

A múlt felidézése, a képességfejlesztés akkor lehet eredményes, ha sikerül felkelteni az érdeklődést a történelem iránt, ha sikerül igazodni az 5-8. évfolyamok életkori sajátosságaihoz. Ez a történelemoktatás egyik legfontosabb célja.

tanterv_02Az érdeklődés felkeltésének a múlt élményszerű megjelenítésén, a történetek tanításán alapszik. Az 5-6. évfolyamos tanulókat a konkrét gondolkodás jellemzi. Éppen ezért a történetekből kiindulva lehet az eseményeket, tényeket, fogalmakat és összefüggéseket megtanítani. A történettanítás mellett a képszerű megjelenítésre törekvés teszi színesebbé az oktatást. Fontos számunkra azonban már ekkor is a kritikai szemlélet kialakításának megkezdése.

A 7–8. évfolyamok történelemtanítása nem jelent gyökeres változást az eddigiekhez képest, de továbblépést igényel az önálló véleményalkotás, ismeretszerzés, a tananyag magasabb szintű feldolgozása terén. A történettanítás mellett a történelem megismerésének elmélyültebb, összetettebb módszereit alkalmazzuk.

Az érdeklődés felkeltését szolgálja az is, hogy a történelmi események bemutatása mellett hangsúlyos szerepet kap az életmód, a mindennapok világának megrajzolása, különös tekintettel a gyermekek sorsára.

Az állampolgári ismeretek tanításának az a feladata, hogy segítsen eligazodni a jelenkor viszonyaiban, megtanítson a demokratikus közélet működésének elveire, jogi szabályozottságára, a demokratikus állam felépítésére.

3. Fejlesztési követelmények

MenschenbilderTantárgyunk elsődleges fejlesztési területe az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek kialakítása. Képesek legyenek ismereteket szerezni történetekből, képekből, egyszerű grafikonokból és statisztikai adatokból, diagramokból éppúgy, mint társadalmi környezetükből, esetleg olvasmányaikból, filmélményükből, a tömegkommunikációs eszközökből.

Kiemelt szerepet adunk az ismeretszerzésben a tárgyi, képi és szöveges forrásoknak. Az ismeretfeldolgozás az alsóbb, 5-6. évfolyamokon elsősorban tanári segítséggel történik, a 7-8. évfolyamon egyre fokozódó mértékben önállóan.

A célok a következők:

  • A tanulók az ismereteket kritikusan értelmezzék, tudjanak saját következtetést is levonni.
  • Legyenek képesek megkülönböztetni a mítoszt a valóságtól, a tényt a véleménytől.
  • A történelmi események mögött tudjanak összefüggéseket találni, azokat egymással összehasonlítani.
  • Ismerjék meg a korosztályuknak készített kézikönyveket, a lexikonokat, a történelmi információk gyűjtését a könyvtárban, az internet segítségével.
  • Sajátítsák el a legfontosabb történelmi fogalmakat és kifejezéseket, azokat szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaikban tudják alkalmazni.
  • A tananyag feldolgozása során ismerjék meg és gyakorolják azokat az alapvető elemzési, forráskritikai szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket eseményekről, személyekről, problémákról.

A történelemtanításnak másik fontos feladata, hogy fejlessze a tanulók kommunikatív képességeit. Nagy hangsúlyt fektetünk a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztésére.

A célok a következők:

  • Ennek a kettőnek aránya nem borulhat fel, egyik sem szoríthatja háttérbe a másikat.
  • A diákok tudjanak eseményeket, történeteket elbeszélni, különböző szövegek lényegét elmondani.
  • Alkossanak szóban és írásban a tanultakról kreatív módon szövegeket. Tanuljanak meg kiselőadást, rövid beszámolót tartani egy adott témáról.
  • A 7-8. évfolyamon már önállóan is írjanak vázlatot, tanulják meg a jegyzetkészítést.
  • A társadalmi kommunikációra való felkészítéshez nélkülözhetetlen, hogy gyakorolják és tanulják meg a kulturált vita szabályait, az érvelés jelentőségét, az ellenérvek szerepét, az ellenvélemény tolerálását.
  • Csoportmunkában dolgozva ismerjék meg a kooperatív együttműködés előnyeit.

Mivel a történelmi események térben és időben zajlanak, a tanulóknak képesnek kell lenniük arra, hogy ezekben tájékozódjanak.

Meg kell tanulniuk a történelmi idő tagolását, az események időbeli elhelyezését az évszámok és az időre vonatkozó fogalmak segítségével. Ismerjék meg a nagy történelmi korszakokat, az időszámítás alapjait.

A történelmi térben való tájékozódást az atlaszok, térképvázlatok segítségével sajátítsák el. A földrajzi ismeretek megszerzését tudják hasznosítani a történelmi események megértésében az egyes népeknél, társadalmaknál.

4. Az értékelés elvei

tanterv_04Az értékelés a magyar ill. az osztrák tanterv által meghatározott követelmények alapján történik, ezek teljesítése a továbbhaladás feltétele. Figyelembe vesszük minden esetben az életkori sajátosságokat, valamint a tanulónak az előző teljesítményszintjéhez képest történt fejlődését. Az egyéni ellenőrzéseken nyújtott teljesítményeik, illetve az anyagfeldolgozás során végzett tevékenységeik mellett értékeljük a csoportokban végzett munkáikat is.

A tanulók értékelésére, illetve tudásuk ellenőrzésére havonta legalább egyszer sor kerül. Az egyes témakörök lezárásakor tudásszintmérő feladatlapos ellenőrzéssel vagy feleletválasztós kvíz formájában (Kahoot, Plickers) értékelünk, melyek a különböző képességek mérésére is lehetőséget adnak.

Az érdemjegy (havijegy) közlése mellé minden esetben írásos vagy szóban néhány mondatos szöveges értékelést adok. További információk a “Hogyan kaphatok jó jegyet?” című bejegyzésben olvashatóak.

5. Az egyes évfolyamok tanterve: (tantervek aktualizálva, tanmeneteken még dolgozunk…)

Kapcsolódó kép

Riesz Ábel

<!–[if !mso]> <! st1\:*{behavior:url(#ieooui) } –>

Történelem
és társadalomismeret

5-8. évfolyam

Készítette:
Horváth Levente Attila

A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette:
Mozaik Kiadó – Szeged, 2004

 

Tartalom

<!–[if supportFields]> TOC \o “1-3” <![endif]–>Célok és feladatok ……………………………………………………………………………………………………….. <!–[if supportFields]> GOTOBUTTON _Toc65464364 2<![endif]–><!–[if supportFields]><![endif]–>

Fejlesztési követelmények …………………………………………………………………………………………….. <!–[if supportFields]> GOTOBUTTON _Toc65464365 3<![endif]–><!–[if supportFields]><![endif]–>

Az értékelés elvei …………………………………………………………………………………………………………. <!–[if supportFields]> GOTOBUTTON _Toc65464366 4<![endif]–><!–[if supportFields]><![endif]–>

5. ÉVFOLYAM ………………………………………………………………………………………………………………. <!–[if supportFields]> GOTOBUTTON _Toc65464367 5<![endif]–><!–[if supportFields]><![endif]–>

Belépő tevékenységformák ………………………………………………………………………………………… <!–[if supportFields]> GOTOBUTTON _Toc65464368 5<![endif]–><!–[if supportFields]><![endif]–>

A továbbhaladás feltételei ………………………………………………………………………………………….. <!–[if supportFields]> GOTOBUTTON _Toc65464369 7<![endif]–><!–[if supportFields]><![endif]–>

6. ÉVFOLYAM ………………………………………………………………………………………………………………. <!–[if supportFields]> GOTOBUTTON _Toc65464370 8<![endif]–><!–[if supportFields]><![endif]–>

Belépő tevékenységformák ………………………………………………………………………………………… <!–[if supportFields]> GOTOBUTTON _Toc65464371 8<![endif]–><!–[if supportFields]><![endif]–>

A továbbhaladás feltételei ………………………………………………………………………………………… <!–[if supportFields]> GOTOBUTTON _Toc65464372 10<![endif]–><!–[if supportFields]><![endif]–>

7. ÉVFOLYAM …………………………………………………………………………………………………………….. <!–[if supportFields]> GOTOBUTTON _Toc65464373 11<![endif]–><!–[if supportFields]><![endif]–>

Belépő tevékenységformák ………………………………………………………………………………………. <!–[if supportFields]> GOTOBUTTON _Toc65464374 11<![endif]–><!–[if supportFields]><![endif]–>

A továbbhaladás feltételei ………………………………………………………………………………………… <!–[if supportFields]> GOTOBUTTON _Toc65464375 13<![endif]–><!–[if supportFields]><![endif]–>

8. ÉVFOLYAM …………………………………………………………………………………………………………….. <!–[if supportFields]> GOTOBUTTON _Toc65464376 14<![endif]–><!–[if supportFields]><![endif]–>

Belépő tevékenységformák ………………………………………………………………………………………. <!–[if supportFields]> GOTOBUTTON _Toc65464377 14<![endif]–><!–[if supportFields]><![endif]–>

A továbbhaladás feltételei ………………………………………………………………………………………… <!–[if supportFields]> GOTOBUTTON _Toc65464378 16<![endif]–><!–[if supportFields]><![endif]–>

<!–[if supportFields]><![endif]–>

 

Célok és feladatok

A történelem minden társadalom kollektív emlékezete. A múlt megismerése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az ember eligazodjon saját világában. Az azonosságtudat kialakulásának is előfeltétele.

Nem lehet az általános iskolai történelemoktatásnak a feladata a múlt teljességre törekvő bemutatása. Képeket lehet csak felvillantani a tör­ténelemből. Meg kell alapozni persze az általános műveltség történelmi tárgyi tudását. De az ismeretek és a képességfejlesztés egyensúlyára kell törekedni. Így lehet eredményesen felkészíteni a tanulókat a középiskolai tanulmányokra.

E tantárgy tanítása során az egyik legfontosabb cél a történeti szemlélet kialakítása és fejlesztése. Az emberi kultúra minden eleme egy felhalmozási folyamat eredményeként jött létre. A mában is tovább élnek évezredekkel ezelőtti civilizációk vívmányai, minden új nemzedék sorsa függ az előzőétől. Az egyes korok és társadalmak embere kihívásokkal kellett, hogy szembenézzen, és válaszolnia kellett ezekre. A folyamatosság mellett tehát a folytonos változtatás alakította az emberi történelmet. Ismerjék fel a tanulók, hogy az értékek megőrzésének milyen nagy szerepe van a társadalomban

A történelemoktatás feladata az ismeretátadáson és a képességfejlesztésen túl teret adni a nevelési célok megvalósításához. Az események, történelmi személyek életének ismertetése alkalmat adhat az emberi társadalmak sokszínűségének, egymásra hatásának bemutatására, az egyetemes és az európai kultúra értékeinek megismertetésére. A múlt gazdag tárháza segítség lehet az iskola és a történelemtanár szabadon megválasztott nevelési célkitűzéseinek megvalósításához.

A múlt felidézése, a képességfejlesztés akkor lehet eredményes, ha sikerül felkelteni az érdeklődést a történelem iránt, ha sikerül igazodni az 5-8. évfolyamok életkori sajátosságaihoz.

Az érdeklődés felkeltésének a múlt élményszerű megjelenítésén, a történetek tanításán kell alapulnia. Az 5-6. évfolyamos tanulókat a konkrét gondolkodás jellemzi. Éppen ezért a történetekből kiindulva lehet az eseményeket, tényeket, fogalmakat és összefüggéseket megtanítani. A történettanítás mellett a képszerű megjelenítésre törekvés teheti színesebbé az oktatást. Fontos azonban már ekkor is a kritikai szemlélet kialakításának megkezdése.

A 7–8. évfolyamok történelemtanítása nem jelent gyökeres változást az eddigiekhez képest, de továbblépést igényel az önálló véleményalkotás, ismeretszerzés, a tananyag magasabb szintű feldolgozása terén. A történettanítás mellett a történelem megismerésének elmélyültebb, összetettebb módszereit kell alkalmazni.

Az érdeklődés felkeltését szolgálja az is, hogy a történelmi események bemutatása mellett hangsúlyos szerepet kap az életmód, a mindennapok világának megrajzolása. különös tekintettel a gyermekek sorsára.

Az állampolgári ismeretek tanításának az a feladata, hogy segítsen eligazodni a jelenkor viszonyaiban, megtanítson a demokratikus közélet működésének elveire, jogi szabályozottságára, a demokratikus állam felépítésére.

Fejlesztési követelmények

Tantárgyunk, a történelem és állampolgári ismeretek elsődleges fejlesztési területe az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek kialakítása. Képesek legyenek ismereteket szerezni történetekből, képekből, egyszerű grafikonokból és statisztikai adatokból, diagramokból éppúgy, mint társadalmi környezetükből, esetleg olvasmányaikból, filmélményükből, a tömegkommunikációs eszközökből. Kiemelt szerepet kell adni az ismeretszerzésben a tárgyi, képi és szöveges forrásoknak. Az ismeretfeldolgozás az alsóbb, 5-6. évfolyamokon elsősorban tanári segítséggel történik, a 7-8. évfolyamon egyre fokozódó mértékben önállóan. A tanulók az ismereteket kritikusan értelmezzék, tudjanak saját következtetést is levonni. Legyenek képesek megkülönböztetni a mítoszt a valóságtól, a tényt a véleménytől. A történelmi események mögött tudjanak összefüggéseket találni, azokat egymással összehasonlítani.

Ismerjék meg a korosztályuknak készített kézikönyveket, a lexikonokat, a történelmi információk gyűjtését a könyvtárban, az internet segítségével.

Sajátítsák el a legfontosabb történelmi fogalmakat és kifejezéseket, azokat szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaikban tudják alkalmazni.

A tananyag feldolgozása során ismerjék meg és gyakorolják azokat az alapvető elemzési, forráskritikai szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket eseményekről, személyekről, problémákról.

A történelemtanításnak fontos feladata, hogy fejlessze a tanulók kommunikatív képességeit. Nagy hangsúlyt kell fektetni a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztésére. Ennek a kettőnek aránya nem borulhat fel, egyik sem szoríthatja háttérbe a másikat. A diákok tudjanak eseményeket, történeteket elbeszélni, különböző szövegek lényegét elmondani. Alkossanak szóban és írásban a tanultakról kreatív módon szövegeket. Tanuljanak meg kiselőadást, rövid beszámolót tartani egy adott témáról. A 7-8. évfolyamon már önállóan is írjanak vázlatot, tanulják meg a jegyzetkészítést.

A társadalmi kommunikációra való felkészítéshez nélkülözhetetlen, hogy gyakorolják és tanulják meg a kulturált vita szabályait, az érvelés jelentőségét, az ellenérvek szerepét, az ellenvélemény tolerálását. Csoportmunkában dolgozva ismerjék meg a kooperatív együttműködés előnyeit.

Mivel a történelmi események térben és időben zajlanak, a tanulóknak képesnek kell lenniük arra, hogy ezekben tájékozódjanak.

Meg kell tanulniuk a történelmi idő tagolását, az események időbeli elhelyezését az évszámok és az időre vonatkozó fogalmak segítségével. Ismerjék meg a nagy történelmi korszakokat, az időszámítás alapjait.

A történelmi térben való tájékozódást az atlaszok, térképvázlatok segítségével sajátítsák el. A földrajzi ismeretek megszerzését tudják hasznosítani a történelmi események megértésében az egyes népeknél, társadalmaknál.

Az értékelés elvei

Az értékelés a tanterv által meghatározott követelmények alapján történik, ezek teljesítése a továbbhaladás feltétele. Figyelembe kell venni minden esetben az életkori sajátosságokat, valamint a tanulónak az előző teljesítményszintjéhez képest történt fejlődését. Az egyéni ellenőrzéseken nyújtott teljesítményeik, illetve az anyagfeldolgozás során végzett tevékenységeik mellett értékelni kell a csoportokban végzett munkáikat is.

A tanulók értékelésére, illetve tudásuk ellenőrzésére havonta legalább egyszer kerüljön sor. Az egyes témakörök lezárásakor célszerű tudásszintmérő feladatlapos ellenőrzéssel értékelni, melyek a különböző képességek mérésére is lehetőséget adnak.

Az érdemjegy közlése mellé célszerű minden esetben írásos vagy szóban néhány mondatos szöveges értékelést adnunk.

 

5. évfolyam

Évi óraszám: 55

Belépő tevékenységformák

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek

–  A tankönyvi és egyéb képi információk feldolgozása tanári segítséggel. Képi információk gyűjtése.

–  Lelet és rekonstrukció összevetése. Rekonstrukciós rajzok és néprajzi képi források összehasonlítása.

–  Párhuzamok keresése a megismert történelmi élethelyzetek, események, életmód és mai életünk között.

–  Információk gyűjtése a tankönyv szövegéből és a tanári előadásból. A könyvtár használata információgyűjtésre történelmi személyiségekről, eseményekről. Képi és szöveges információk összevetése. Képek jellemző vonásainak kiemelése, rendszerezése.

–  Egyszerűbb korabeli írásos források olvasása és értelmezése elsősorban tanári segítséggel.

Kifejezőképességek

–  Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról.

–  A megismert történelmi fogalmak alkalmazása élőbeszédben.

–  Rajz, festmény, modell készítése történelmi eseményről, helyszínről, élethelyzetről.

–  Történelmi szituációk eljátszása, megjelenítése.

–  A tanári elbeszélés és a tankönyvi szöveg reprodukálása szóban és írásban vázlat, tanári kérdések segítségével. Írásban önálló szöveg elkészítése megadott kulcsszavak segítségével.

–  Egyszerű írásos források szövegének megértése, értelmezése tanári segítséggel és önállóan.

–  Történetek mesei és valóságos elemeinek megkülönböztetése tanári segítséggel és önállóan.

Tájékozódás időben

–  Történelmi események időrendbe állítása.

–  Az őskor és ókor megkülönböztetése. A jelen, a múlt és a régmúlt megkülönböztetése. A Kr. e.,
Kr. u., illetve az évtized, évszázad, évezred fogalmak megértése, gyakorlása.

–  Néhány, a kerettantervben szereplő alapvető évszám ismerete, amelyek tájékozódási pontként szolgálhatnak.

Tájékozódás térben

–  A kerettantervben felsorolt helyekhez események kapcsolása. Az események helyszíneinek megnevezése.

–  A kerettanterv követelményeiben felsorolt helyek felismerése, megmutatása különböző méretarányú térképen és térképvázlaton. Távolságok összehasonlítása.

–  A földrajzi és a történelmi atlasz összevetése az egyes időszakoknak és helyszíneknek megfelelően. Térképolvasás a térkép grafikái és a megismert térképjelek segítségével.

Témakörök

Tartalmak

Az őskor történetéből

A történelem forrásai. Az időmérés és az időszámítás. Az ember születése. Az ember elődeinek mindennapjai. A gyűjtögető, halászó, vadászó ember. A földművelő és az állattenyésztő ember Az első mesterségek és a csere kialakulása. Természeti népek napjainkban. Varázslat és művészet.

Fogalom:

őskor, ősember, régészet, restaurátor, néprajz, eszközhasználat és eszközkészítés, munkamegosztás, gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés, állattenyésztés, termelés, kézművesség, bronz, kerámia, csere, természetimádat, mágia (varázslat), barlangrajz.

Évszám:

nagyon régen, régen.

Az ókori Kelet történetéből

Történetek Mezopotámiából. Egyiptom, “a Nílus ajándéka”. A rejtélyes piramisok. Az írás kialakulása. A Közel-Kelet népei. Az Ószövetség népe. India, Kína. Mítoszok és mondák az ókori Keletről.

Fogalom:

ókor, öntözéses földművelés, fáraó, múmia, piramis, építészet, szobrászat, hieroglifa, többistenhit, város, birodalom, állam, törvény, ékírás, Biblia, Ószövetség, egyistenhit.

Név:

Gilgames, Kheopsz, Tutanhamon, Dareiosz, Ádám, Éva, Noé, Mózes, Ábrahám, Jákob, Saul, Dávid , Salamon, Buddha, Asóka, Csin.

Helynév:

Egyiptom, Nílus, Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, Fönícia, Asszíria, Perzsa Birodalom, Kánaán, Jeruzsálem, India, Indus, Kína, Jangce.

Évszám:

Kr. e. 3000

Az ókori görögök életéből

A görög táj. Történetek a görög mondavilágból. Görög istenek és az olimpiai játékok. Hajó és kereskedelem. Görög városállamok: Athén és Spárta. Hősök és csaták. Athén Periklész korában. Az athéni népgyűlés. Mesterek és művészek. Történetek Nagy Sándorról. A család és a gyermek az ókori Hellászban. Az ókori világ csodái.

Fogalom:

Arisztokrácia, városállam, piac, kereskedelem, népgyűlés, démosz, demokrácia, mítosz, Íliász, Odüsszeia, színház.

Név:

Zeusz, Poszeidon, Hádész, Pallasz Athéné, Héra, Aphrodité, Hermész, Apollón, Szolón, Dareiosz, Xerxész, Miltiádész, Leonidasz, Themisztoklész, Periklész, Nagy Sándor.

Helynév:

Olümposz, Olümpia, Kréta, Trója, Mükéné, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Alexandria.

Évszám:

Kr. e. 776, Kr. e. 490, Kr. e. 480.

Az ókori Róma évszázadai

Mondák Róma alapításáról. A köztársaság születése. Hadvezérek és csaták: a pun háborúk történetéből. Szabadok és rabszolgák A császárság születése. Történetek Augustusról. A Római Birodalom. Hétköznapok és ünnepek Rómában. A rómaiak Magyarország területén. A népvándorlás viharában. A kereszténység születése. Történetek Jézus életéről. A kereszténység fő tanításai.

Fogalom:

királyság, köztársaság, etruszk, patrícius, plebejus, rabszolga, gladiátor, consul, néptribunus, császár, provincia, limes, amfiteátrum, barbár, népvándorlás, keresztény, evangélium, megváltó, próféta, apostol, vallás, egyház, püspök.

Név:

Romulus, Remus, Hannibál, Spartacus, Julius Caesar, Augustus, Maecenas, Trajanus, Marcus Aurelius, Jupiter, Jézus, Mária, József, Júdás, Szent Pál, Nagy Konstantin.

Helynév:

Itália, Róma, Karthágó, Záma, Római Birodalom, Ostia, Pannónia, Aquincum (és egy lakóhelyhez közeli római kori település), Betlehem, Názáret.

Évszám:

Kr. e. 753, Kr. e. 510, Kr. e. 202, Kr. e. 44, Kr. u. 313, 476.

A magyar történelem kezdetei

A Kárpát-medence a honfoglalás előtt. A magyar nép eredete: mondák és valóság. Az őshazák és a magyarok vándorlása. Társadalom és hitvilág. A honfoglalás.

Fogalom:

Avar, langobárd, besenyő, finnugor, őshaza, nomád pásztorkodás, nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos, honfoglalás.

Név:

Hunor, Magyar, Emese, Álmos, Árpád, Levedi, Kurszán, Nyék, Megyer, Kér, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Keszi.

Helynév:

Urál, Volga, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence.

Évszám:

895

A továbbhaladás feltételei

A tanuló legyen képes elválasztani a történetekben a mitologikus elemeket a valóságtól. Ismerje a történelem forrásainak fajtáit, ezek szerepét. Tudjon történeteket elmondani a tanult fogalmakat használva tanári kérdések segítségével, írásban szöveget alkotni előre megadott kulcsszavakra támaszkodva. Tudjon megoldani az időszámítással kapcsolatos egyszerű feladatokat, érzékelje az események időbeliségét, egymásutániságát. Mutasson tájékozódási képességet különböző történelmi térképeken, tudja összekötni a legfontosabb helyneveket a történelmi eseményekkel és évszámokkal.

 

6. évfolyam

Évi óraszám: 37

Belépő tevékenységformák

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek

–  A tankönyvi és egyéb képi információk feldolgozása tanári segítséggel. Képi információk gyűjtése egy adott témáról. A képek közti összefüggések felismerése, rendszerezése.

–  Korabeli építészeti és tárgyi emlékek megfigyelése a lakóhelyen vagy közelében, múzeumokban. Korabeli használati tárgyak, leletek funkcióinak megismerése.

–  Filmélmények felidézése és értelmezése, oktatófilmek elemzése tanári segítséggel.

–  A korosztálynak készült történelmi tárgyú lexikonok, enciklopédiák, ismeretterjesztő könyvek használata.

–  Egyszerűbb korabeli írásos források (legenda, krónika, históriás ének, emlékirat) olvasása és értelmezése elsősorban tanári segítséggel. A kerettantervben megjelölt személyiségek, fogalmak összekapcsolása. Egyszerű mennyiségi mutatók (lakosság, terület,) gyűjtése, értelmezése és összevetése.

–  A középkorból eredeztethető ma is élő népi hagyományok, szokások gyűjtése.

Kifejezőképességek

–  A látott építészeti, tárgyi emlékek jellemzőinek bemutatása emlékezetből.

–  Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról.

–  Összefüggő élőbeszéd gyakorlása megadott történelmi témáról a megismert fogalmak felhasználásával. Megadott kulcsszavak segítségével írásban önálló szöveg elkészítése.

–  Történelmi szituációk eljátszása, megjelenítése.

–  Életképek összeállítása és megjelenítése adott témáról előzetes kutatómunka alapján, tanári segítséggel.

–  Kérdések megfogalmazása egyszerű korabeli írásos forrásokról, tanári segítséggel.

–  Kiselőadás tartása egy-egy könnyebben feldolgozható történelmi eseményről, történelmi személy életrajzáról.

–  Érvek és ellenérvek szembeállítása alternatívák és ellentétes nézetek esetén a történelemben tanári segítséggel.

Tájékozódás időben

–  A tárgyalt nagy történeti korszakok elhatárolása tanári segítséggel.

–  A történelmi múlt jelenben való továbbélésének felismerése. Törtélelmi események időrendbe állítása.

–  Annak gyakorlása konkrét példák segítségével, hogy a különböző területeken végbement események közül melyik történt előbb, melyik később.

–  A tájékozódási pontként megtanítandó kerettantervi, alapvető évszámok ismerete.

Tájékozódás térben

–  A kerettanterv követelményeiben felsorolt helyek felismerése, megmutatása különböző méretarányú térképen és térképvázlaton.

–  A földrajzi elhelyezkedés és a történetekben megjelenő események összefüggéseinek felismerése tanári segítséggel.

–  Országok területi változásainak megfigyelése különböző történelmi térképeken.

Témakörök

Tartalmak

Képek a középkori Európa életéből

A középkor helyszínei és szereplői Nagy Károly udvarában. Vallás és birodalom: az iszlám. A Római Birodalom örökösei. A középkori egyház. A kolostorok és lakóik. A falvak és lakóik. A középkori várak. A lovagi élet. A középkori városok. A rendiség kialakulása.

Fogalom:

korai, virágzó és késői középkor, iszlám, Korán, kalifa, pápa, érsek, püspök, plébános, szent, ereklye, eretnek, kolostor, szerzetes, szerzetesrend, egyházszakadás, oklevél, kódex, legenda, feudum, uradalom, robot, jobbágy, jobbágytelek, nyomásos gazdálkodás, hűbérúr, hűbéres, hűbérbirtok, vár, lovag, középkori város, kiváltság, árumegállító jog, önkormányzat, polgár, adó, vám, céh, járványok, távolsági kereskedelem, kereslet-kínálat, rendiség.

Név:

Justinianus, Nagy Károly, Mohamed, Allah, Szent Benedek, Szent Ferenc.

Helynév:

Frank Birodalom, Arab Birodalom, Mekka, Bizánc, Német-római Császárság.

Évszám:

622, 800, 1054

Magyarország az Árpádok idején

Letelepedés – kalandozó hadjáratok. Géza, és I. István az államalapító. István király és kora. István utódai, László és Könyves Kálmán. III. Béla és kora. Gazdaság és társadalom a 12. században, az aranybullák. IV. Béla és a tatárjárás, az újjáépítés. Árpád-kori emlékeink.

Fogalom:

kalandozás, vármegye, tized, ispán, serviens, tatár, kun.

Név:

Géza fejedelem, I. István, Imre herceg, Gellért püspök, Vata, Péter, Aba Sámuel, I. László, Könyves Kálmán, III. Béla, II. András, Julianus barát, IV. Béla
III. András.

Helynév:

Esztergom, Székesfehérvár, Erdély, Buda, Muhi.

Évszám:

955, 997–1038, 1000, 1222, 1241–1242, 1301

Virágzó középkor Magyarországon

Károly Róbert és Nagy Lajos, a lovagkirály. A királyi hatalom válsága és megszilárdulása Zsigmond korában. Gazdaság és társadalom a 14. században. Hunyadi János a törökverő. Mátyás király uralma. Magyarország három részre szakadása Mohács, Buda elfoglalása.

Fogalom:

Aranyforint, bandérium, kapuadó, harmincadvám, nemes, báró, ősiség, kilenced, kancellária, országlakos, kormányzó, végvár.

Név:

I. Károly, I. Lajos, Luxemburgi Zsigmond, I. Ulászló, Hunyadi János, I. Mátyás, II. Ulászló, Dózsa György, II. Lajos, I. Szulejmán, I. Ferdinánd, Jurisics, Szapolyai János, Izabella

Helynév:

Rozgony, Visegrád, Rigómező, Nikápoly, Várna, Kenyérmező, Bécs, Nándorfehérvár, Mohács, Erdély

Évszám:

1312, 1335, 1351, 1389, 1396, 1437, 1444, 1456, 1479, 1505, 1514, 1526, 1532, 1541

Az újkor kezdetén

Felfedezők és hódítók. Amerika őslakói: az indiánok. A világkereskedelem kialakulása. A vallás megújulása. A spanyol világbirodalom és Németalföld. A Napkirály udvarában – XIV. Lajos. I. Péter. Az angol polgári forradalom. Kultúra és tudományok az újkor kezdetén.

Fogalom:

újkor, azték, inka, felfedező, gyarmat, világkereskedelem, manufaktúra, bankár, hitel, humanizmus, reformáció, protestáns, baptista, unitárius, inkvizíció, jezsuita rend, katolikus megújulás, parlament.

Név:

Kolumbusz, Magellán, Luther, Kálvin, V. Károly, Cromwell, XIV. Lajos, I. Pé­ter, Gutenberg, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Rembrandt, Galileo Galilei.

Helynév:

Amerika, Versailles, Párizs, London, Madrid, Szentpétervár.

Évszám:

1492, 1517, 1581, 1588, 1640, 1689

Magyarország az újkor kezdetén

A várháborúk hősei. A királyi Magyarország, a hódoltság területe. Az önálló Erdély kialakulása és aranykora. A három részre szakadt ország élete, hitújítás és kulturális hatásai. Habsburg és törökellenes küzdelmek. A török kiűzése és Buda visszafoglalása. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca.

Fogalom:

szpáhi, janicsár, pasa, fejadó, kettős adóztatás, hajdú, kollégium, végvár, kuruc, labanc, nádor.

Név:

Dobó István, Zrínyi Miklós, Báthory István, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, Pázmány Péter, Károli Gáspár, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc.

Helynév:

Királyi Magyarország, Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Gyulafehérvár, Eger, Szigetvár, Pozsony, Isztambul.

Évszám:

1552, 1566, 1590, 1604-1606, 1606, 1664, 1686, 1697, 1699, 1703–1711, 1707

A továbbhaladás feltételei

A tanuló legyen képes ismereteket gyűjteni a tankönyvön kívül egy megadott témában tanári segítséggel. Tudjon eseményeket és történeteket önállóan elmondani a tanult fogalmak felhasználásával. Ismerje a tanult alapvető történelmi események időpontját, tudja ezeket időrendbe állítani. A történelmi események helyszíneit képes legyen felismerni különböző térképeken, térképvázlatokon.

 

7. évfolyam

Évi óraszám: 74

Belépő tevékenységformák

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek

–  Vázlat készítése tanári segítséggel.

–  Jegyzetkészítés a tárgyalt témákhoz kapcsolódó újságcikkekből, ismeretterjesztő könyvekből, ezek órai ismertetése.

–  Történelmi eseményekről információk gyűjtése az irodalomból és a képzőművészetből.

–  Korabeli írásos források összevetése megadott szempontok alapján.

–  A helytörténet tananyaghoz kötődő eseményeinek megismerése önálló kutatómunkával, összehasonlítása a tankönyvben tanultakkal.

–  Történelmi személyiségek korabeli és utólagos megítélésének összevetése.

–  Valamely kijelölt téma több szempontú feldolgozása csoportmunkában, tanári irányítással.

Kifejezőképességek

–  Szerepjáték részeként toborzó beszéd, rövid szónoklat, országgyűlési felszólalás stb. megírása és elmondása a tárgyalt korszakhoz kötődően.

–  Összefüggő felelet megadott történelmi témáról, a megismert fogalmak felhasználásával.

–  Írásban önálló szöveg elkészítése egy adott témáról.

Tájékozódás időben

–  Az egyetemes és a magyar történelem eseményei egyidejűségének megállapítása, történelmi események elhelyezése az időben.

–  A tárgyalt jelenségek, továbbélése mai korban.

Tájékozódás térben

–  A kerettanterv követelményeiben felsorolt helyek felismerése, megmutatása különböző méretarányú térképen és térképvázlaton.

–  A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismertetése történelmi térképek összehasonlításával.

–  Országok területi változásainak megfigyelése különböző térképeken.

Témakörök

Tartalmak

A polgári átalakulás kora

Az Amerikai Egyesült Államok megalakulása. Eszmék, személyiségek és események a felvilágosodás és a francia forradalom korából Napóleon és Európa. Az ipari forradalom és társadalmi következményei. A közlekedés forradalma. Életmód a kapitalizálódó Európában.

Fogalom:

alkotmány, emberi jogok, felvilágosodás, népfelség elve, hatalmi ágak, forradalom, jakobinus terror, nemzet, ipari forradalom, mezőgazdasági forradalom, vetésforgó, gyár, vállalkozó, haszon, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, politika.

Név:

Washington, Rousseau, XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt, Stephenson.

Helynév:

Boston, Waterloo.

Évszám:

1776, 1789, 1815

Képek a XVIII. századi Magyarországról

Mária Terézia és II. József uralkodása. A soknemzetiségű Magyarország. A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon.

Fogalom:

betelepítés, bevándorlás, belső vándorlás, úrbérrendezés, állandó hadsereg, vallási türelem, államnyelv, oktatáspolitika.

Név:

Mária Terézia, II. József, Martinovics Ignác.

Évszám:

1740–1780, 1780-1790

A polgárosodás kezdetei Magyarországon

Országgyűlések Pozsonyban. A magyar nyelv ügye. Gróf Széchenyi István és Kossuth Lajos reformprogramja. Életképek a reformkori Magyarországon. A pesti forradalom. Az áprilisi törvények. A nemzetiségek ébredése. Képek a szabadságharc történetéből.

Fogalom:

országgyűlés, arisztokrácia, alsótábla, felsőtábla, nyelvújítás, reformkor, közteherviselés, örökváltság, zsellér, nyilvánosság, cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, nemzetiség, nemzetőrség, honvédség, trónfosztás.

Név:

Kazinczy Ferenc, báró Wesselényi Miklós, gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, gróf Batthyány Lajos, Görgey Artúr, Bem, Metternich, Haynau.

Helynév:

Debrecen, Isaszeg, Világos, Arad.

Évszám:

1830–1848, 1848. március 15., 1849. április 14., 1849. október 6.

Nemzetállamok kora

Az amerikai polgárháború. Új európai nemzetállamok: Olaszország, Németország. Nemzetállamok a Török Birodalom helyén. Az állam új feladatai: oktatásügy, egészségügy, szociálpolitika. Az ipari termelés új korszaka. Versenyben a világ felosztásáért. A modern társadalomi csoportok, életmódjuk. A sokarcú munkásmozgalom fő áramlatai.

Fogalom:

polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociálpolitika, gyarmatbirodalom, szakszervezet, anarchisták, szocializmus, szociáldemokrácia, utópia, központi hatalmak, antant.

Név:

Bismarck, Garibaldi, Lincoln, Edison, Marx.

Helynév:

Poroszország, Németország, Olaszország, Szerbia, Románia, Bulgária.

Évszám:

1861–1865, 1871

A dualizmus kora

Magyarország a szabadságharc bukása után. A kiegyezés. Képek a politikai életről. Gazdasági felzárkózás. A polgárosodó magyar társadalom. Világváros születik: Budapest. Oktatás a dualista Magyarországon A magyar malomipar a világ élvonalában A millennium: sikerek és válságjelek.

Fogalom:

passzív ellenállás, emigráció, kiegyezés, dualizmus, közös ügyek, polgárosodás, dzsentri, nagypolgárság, kispolgárság, asszimiláció, millennium.

Név:

Alexander Bach, Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza Kálmán, Ganz Ábrahám.

Helynév:

Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest.

Évszám:

1867, 1867–1916

Az első világháború

A háború kitörésének okai, a szembenálló felek erőviszonyai. A mindennapok a fronton és a hátországban. Új fegyverek. Forradalom Oroszországban. Győztesek és vesztesek.

Fogalom:

villámháború, állóháború, hátország, békerendszer, bolsevik, szovjet.

Név:

Wilson, Lenin.

Évszám:

1914–1918, 1917

A továbbhaladás feltételei

A tanuló képes legyen összefüggő szóbeli és írásbeli feleletet adni egy megadott történelmi témáról a tanult fogalmak felhasználásával. Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni megadott szempontok alapján. Ismerje az alapvető történelmi események időpontját, lássa meg a magyar és egyetemes események egyidejűségét, egymásra hatását. Tudja nyomon követni az egyes országok területi változásait a történelmi atlaszokon, ismerje fel a legfontosabb helyszíneket a különböző térképeken.

 

8. évfolyam

Évi óraszám: 74

Belépő tevékenységformák

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek

–  Vázlat készítése önállóan.

–  Könyvtári kutatás megadott témában és szempontok alapján kézikönyvekből és ismeretterjesztő művekből, melynek eredménye rövidebb összefoglaló kiselőadás.

–  Kutatás informatikai eszközök felhasználásával adott témában tanári segítséggel.

–  Korabeli írásos források összevetése saját szempontok alapján.

–  Riport készítése szemtanúkkal, családtagokkal adott témáról megadott szempontok szerint.

–  Dokumentumfilmek elemzése tanári segítséggel.

–  A televízió, a rádió, napi és hetilapok adott témájú híranyagának összevetése tanári segítséggel.

–  Információk szerzése dokumentumfilmekből, televízióból. Információk szerzése napi és hetilapokból. Információk szerzése rádióműsorokból.

–  Statisztikai adatok gyűjtése kézikönyvekből.

Kifejezőképességek

–  Adott történelmi és jelenismereti téma csoportos megvitatása a tanár által előzetesen megadott szempontok alapján.

–  Statisztikai adatok szóbeli és írásbeli értelmezése.

Tájékozódás időben

–  Egy-egy ország, terület tanult eseményeinek időrendbe állítása.

–  Az államforma, politikai intézmények időbeli változásai Magyarországon.

–  Kronologikus táblázatok önálló készítése.

Tájékozódás térben

–  A kerettanterv követelményeiben felsorolt helyek felismerése, megmutatása különböző méretarányú térképen és térképvázlaton.

–  A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismerése történelmi térképek összehasonlításával.

–  Egyszerű térképvázlatok készítése.

Témakörök

Tartalmak

A világ az 1920-as és 1930-as években

Európa az első világháború után. Politikai és társadalmi küzdelmek a parlamentben és a parlamenten kívül. A nagy gazdasági világválság. A nácizmus Németországban. A sztálini Szovjetunió. Az Egyesült Államok és Roosevelt. Út a háború felé.

Fogalom:

parlamenti demokrácia, gazdasági válság, nemzeti szocializmus, fajelmélet, antiszemitizmus, sovinizmus, koncentrációs tábor, egypártrendszer, sztálinizmus, koncepciós per, tervgazdálkodás, propaganda, New Deal.

Név:

Adolf Hitler, Sztálin, F. Roosevelt.

Helynév:

Csehszlovákia, Jugoszlávia, Ausztria, Szovjetunió, New York.

Évszám:

1929–1933, 1938

Magyarország a két világháború között

Forradalom és ellenforradalom. Trianon és következményei. A bethleni konszolidáció. A gazdasági világválság és Magyarország. Kiútkeresés és külpolitika. Életmód és szellemi élet a két világháború között.

Fogalom:

őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, konszolidáció, irredentizmus, kommunisták, nyilasok, konzervatív, liberális.

Név:

gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Bethlen István, gróf Teleki Pál, Gömbös Gyula.

Helynév:

Kárpátalja, Felvidék.

Évszám:

1918, 1919, 1920, 1938, 1939

A második világháború

Európai háborúból világháború. A totális háború. Háború és gazdaság. Magyarország a második világháborúban Magyarország német megszállása. Nyilas hatalomátvétel. Az európai és a magyar zsidóság tragédiája. A háború befejezése.

Fogalom:

totális háború, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, holokauszt, “hintapolitika”, partizán, antifasiszta ellenállás, háborús bűnös.

Név:

Churchill, Kállay Miklós.

Helynév:

Sztálingrád, Normandia, Auschwitz, Hirosima, Jalta, Potsdam, Délvidék, Észak-Erdély.

Évszám:

1939, 1941, 1944. március 19. , 1944. október 15. , 1945. május 9. , 1945. szeptember 2.

A globalizálódó világ

A kétpólusú világ. Az ENSZ Kommunista diktatúrák. A harmadik világ. A világgazdaság. Az európai integráció Az emberi és polgári jogok. Globális problémák – a globalizáció problémái.

Fogalom:

hidegháború, kommunista diktatúra, harmadik világ, világgazdaság, globalizáció, integráció, népességrobbanás, fogyasztói társadalom, környezetkárosítás.

Magyarország története napjainkig

Magyarország a keleti blokkban – a koalíciós évek. Sztálinizmus Magyarországon – a Rákosi-korszak. 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-korszak. A magyar társadalom átalakulása. A határon túli magyarok. A rendszerváltozás.

Fogalom:

pártállam, kollektivizálás, rendszerváltozás, földosztás, államosítás.

Név:

Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár János, Antall József, Göncz Árpád.

Évszám:

1945–1948, 1948–1953, 1956. október 23 , 1989–1990.

Állampolgári ismeretek:

Az állam és polgára A nyilvánosság .A politikai rendszer intézményei. Részvétel a közügyekben. Emberi jogok – társadalmi kötelezettségek. A gyermek jogai.

Fogalom:

állam, nemzet, nemzetiség, etnikum, állampolgárság, választási alapelvek, népszavazás, emberi jogok.

Mindennapi élet, életmódtörténet

A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni:

Visszaemlékezések a lakóhely és környéke történetéből. Élethelyzetek a Rákosi- és a Kádár-korban. Családom története a 20. században. A 20. századi tudomány és technika vívmányai. Diákjogok, diákszervezetek a mai Magyarországon.

A továbbhaladás feltételei

A tanuló tudjon önállóan vázlatot készíteni, kiselőadást tartani egy megadott témáról. A forrásokat tudja kritikusan értelmezni, az események mögött összefüggéseket találni. Képes legyen az önálló véleményalkotásra. Legyen tisztában a kulturált vita szabályaival.

Ismerje a tanult alapvető magyar és egyetemes történelmi események időpontját, azok egyidejűségét, egymásra hatását. A történelmi változások térbeli hatását tudja nyomon követni a térképeken. Ismerje lakóhelye történetének meghatározó eseményeit.

Ismerje a mai Magyarország politikai rendszerének felépítését, működését. Lássa a demokrácia előnyeit a diktatúrával szemben. Legyen tisztában a gyermeki jogokkal.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s