Koronázási jelvényeink


A koronázási jelvények közül a jogar az igazságosztó pálcát, az országalma a hatalom teljességét jelképezte. A kard az ország megvédésének kötelezettségét jelezte. A korona pedig a középkori uralkodók hatalmának legfontosabb jelvénye volt.
Képtalálat a következőre: „szent korona”
A következő résztől kattints a linkekre, ha látni akarod a többi képeket is! 
A legrégebbi az aranyszállal kivarrt, félkör alakú koronázási palást. Eredetileg miseruhának készült. Gizella és István adományozta a székesfehérvári templomnak.
Képtalálat a következőre: „koronázási palást”

Koronázási jelvényeink közül a palást a legrégebbi

Koronázási jelvényeink közül a palást a legrégebbi

A jogar hegyikristálygömb arany foglalattal, gazdagon díszített fa nyéllel. Talán a sógora, Henrik német császár ajándékozhatta Istvánnak.
Képtalálat a következőre: „jogar”

A jogar

A jogar

A korona készítésének pontos időpontját nem ismerjük. Alsó és felső része eredetileg külön tárgy lehetett, anyaguk, díszítésük eltérő.
Képtalálat a következőre: „korona felső rész”

A korona hátulnézetből

A korona hátulnézetből

Az országalma kettős kereszttel díszített aranygömb. A 14. század elején készülhetett.
Képtalálat a következőre: „országalma”
Az országalmáról szobor is készült, amely Székesfehérváron található.
Képtalálat a következőre: „országalma”

Az országalma

Az országalma

Az együttes legfiatalabb darabja a koronázási kard. Itáliából származik, a 15. század végéről.
Képtalálat a következőre: „koronázási kard”
A koronázási szertartás végén az újonnan megkoronázott uralkodó a négy égtáj felé vágott a karddal, ezzel jelezve, hogy a minden irányból támadó ellenséggel szemben megvédi az országot.
Képtalálat a következőre: „koronázási kard”

A koronázási kard

A koronázási kard

A SZENT KORONA
Nemzeti jelképeink közül talán a legkiemelkedőbb a magyar királyok koronája. Szent Koronának IV. Béla egyik oklevele nevezi először. Mára csaknem bizonyossá vált, hogy az ékszer nem köthető Szent Istvánhoz.
Képtalálat a következőre: „szent korona”

A korona élettörténete igen viharos. Többször elrabolták, elvesztették, elrejtették, ezért sok sérülésnek volt kitéve. Valószínűleg egy ilyen alkalommal törött el az egyik íves pánt, és nyomódott össze egy másik. Talán ekkor ferdült el az eredetileg egyenesen álló kereszt is. A sérüléseket megpróbálták helyrehozni, a pántokat például összeforrasztották. A kereszt alatti zománcképet azonban nem sikerült kiegyenesíteni. Így aztán a kereszt ferde maradt

A korona élettörténete igen viharos. Többször elrabolták, elvesztették, elrejtették, ezért sok sérülésnek volt kitéve. Valószínűleg egy ilyen alkalommal törött el az egyik íves pánt, és nyomódott össze egy másik.

Képtalálat a következőre: „szent korona”

Talán ekkor ferdült el az eredetileg egyenesen álló kereszt is. A sérüléseket megpróbálták helyrehozni, a pántokat például összeforrasztották. A kereszt alatti zománcképet azonban nem sikerült kiegyenesíteni. Így aztán a kereszt ferde maradt

A KORONA RÉSZEI
A korona alsó részét, az abroncsot – amelyet görög koronának is neveznek – zománcképek, ékkövek, gyöngyök, függők díszítik.
Képtalálat a következőre: „korona abroncs”
Tetején áttetsző oromdíszek sora fut, közöttük a homlokrészen Jézus, a hátoldalon Mihály bizánci császár látható. A császár portréja alatt az egyik oldalon I. Géza magyar király képe található, aki a görög nyelvű felirat szerint Turkia (azaz Magyarország) hívő királya. A másik oldalon pedig Mihály fia látható. Jézus képe alá két arkangyal*, valamint négy szent portréját helyezték el.
Képtalálat a következőre: „korona abroncs”
Az ékszert valószínűleg I. Géza görög felesége számára küldték Bizáncból. Mérete meglepően nagy. Ennek magyarázata, hogy nem a fejen, hanem a fejfedőn viselhették. Úgy tűnik, eredetileg is női koronának készült, hiszen a bizánci császárnékat gyakran ábrázolták ilyen fejékkel.
A felső koronarészt latin koronának hívjuk, mert a kereszt alakú pántokon nyolc latin feliratos zománcképet helyeztek el. Az apostolokat ábrázoló képek a 11. század közepén készülhettek. Valószínűleg egy egyházi célra használt tárgyról kerültek a koronára. A pántok közepén Jézus ábrázolása található, amelyet durván áttörtek a csúcskereszttel.
Képtalálat a következőre: „korona felső rész”
A két koronarész összeillesztésének idejét nem ismerjük pontosan. A legvalószínűbb, hogy III. Béla korában került rá sor. Az összeszerelés kezdetleges módon történt, néhány lemez súlyosan megsérült.
A 12. századtól a szabályos koronázást már csak ezzel az ékszerrel végezhették. A szertartáson az előírások szerint az esztergomi érsek helyezte a koronát a király fejére Székesfehérvárott (ahogy akkoriban mondták: Fehérvárt).

A korona felső részén lévő képek. A középső Krisztust ábrázolja, a többin apostolok láthatók: 1. Tamás, 2. Jakab, 3. András, 4. Péter, 5. Pál, 6. Fülöp, 7. János, 8. Bertalan

A korona felső részén lévő képek. A középső Krisztust ábrázolja, a többin apostolok láthatók: 1. Tamás, 2. Jakab, 3. András, 4. Péter, 5. Pál, 6. Fülöp, 7. János, 8. Bertalan

Képtalálat a következőre: „korona felső rész”

A rajzon a korona alsó részét, az abroncsot láthatod kiterítve. A rajta található képek: 1. I. Géza, 2. Szent Kozma, 3. Szent György, 4. Mihály arkangyal, 5. Krisztus, 6. Gábriel arkangyal, 7. Szent Demeter, 8. Szent Damján, 9. Konsztantinosz császár, 10. Dukasz Mihály császár

A rajzon a korona alsó részét, az abroncsot láthatod kiterítve. A rajta található képek: 1. I. Géza, 2. Szent Kozma, 3. Szent György, 4. Mihály arkangyal, 5. Krisztus, 6. Gábriel arkangyal, 7. Szent Demeter, 8. Szent Damján, 9. Konsztantinosz császár, 10. Dukasz Mihály császár

Forrás: http://www.mozaweb.hu/Lecke—Koronazasi_jelvenyeink_Olvasmany-101770

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s