Az utóbbi napok esős időjárása ihlette a következő fotóválogatást, amely a Fortepan képein keresztül mutatja meg, hogyan teltek az esős hétköznapok a XX. század évtizedeiben. Az eső nem állt útjába az ország népének, amely esernyőt, esőkabátot, papírcsákót ragadott és ha kellett, piacra, túrázni, meccsre, horgászni vagy éppen forradalmat csinálni indult.
Más érdekes képgalériák:
- Így fürdőzött a magyar a XX. század első felében
- Szőlőtőkéről a puttonyba: a korszakokon átívelő szüreti hangulat képei
- Jó szerencsét! – magyar bányászfotók a XX. századból
Az eső elleni védekezés legáltalánosabb tárgya, az esernyő legnagyobb történelmi szerepe az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején lett. Széchenyi István mondta tréfásan, hogy az 1848. március 15-i tüntetést esernyőforradalomnak fogják nevezni. E jeles napon ugyanis nagyon esett az eső és a tüntetők esernyő alatt vonultak. (Esőből egyébként az 1956-os forradalmároknak is kijutott.)
A ma ismert esernyő gyártásának is van magyar vonatkozása. Az eső elleni védekezés eszközét már az ókorban is használtak. Az első ismert ábrázolás Kínából, a Kr. e. XI. századból származik. A mai összecsukható változat első típusa egy 1786-os szabadalom volt. A tömeggyártást az ipari forradalom indította be, a legtöbb esernyőt Angliában gyártották és forgalmazták.
A maira legjobban hasonlító, zsebben hordható esernyő azonban nem az angliai gyárakból, hanem a Vas megyei Uraiújfaluból indult világhódító útjára. A Balogh-testvérek műhelye alapvetően vasmegmunkálással foglalkozott. Egyik legsikeresebb ötletük, az 1920-as években elkészített összecsukható esernyő hétköznapjaink egyik alapkelléke lett.
Ha esik, ha fúj, pózolni mindig lehet, a győri Széchenyi téren is (1934)https://ad.jumu.hu/www/images/2abd7d8e343b693e9bb1cff671c597a5/index.html?clickTag=https://ad.jumu.hu/www/delivery/ck.php?oaparams=2__bannerid=255__zoneid=10__cb=33781973e9__oadest=http%3A%2F%2Fmult-kor.hu%2Fmagazin
Esőben nem megy az üzlet a szegedi paprikaárusoknak (1936)
Ha ennyi szép nagy esernyőm lenne, én is így örülnék neki (1936)
Van, aki az esőkabátra esküszik (1941)
Miskolci utcakép a pocsolya tükrében (1955)
Esőből nemcsak az 1848-as, hanem az 1956-os forradalomnak is jutott.
Ázó emberek szemlélése a lehető legjobb helyről, a Váci utcai Napfény eszpresszóból. (1958)
A túrázók akik tudják, hogy az esőből sár lesz, de egyáltalán nem érdekli őket (1959)
Mire a vidámparkozó lányok az alvó óriáshoz értek, az eső is elállt (1963)
Kicsik nagy figyelme (1958)
Azért van a motorbicikli, hogy használjuk, a pécsi felhőszakadásban is (1963)
A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola hallgatói nem véletlenül tudják, hogy az esőnek örülni kell (1962)
A Belgrád rakparton az eső a jókedvet is elmosta (1966)
Ma mindenki bent akart enni (1967)
Az esős március 15-e esős ünnepe a Múzeumkertben (1970)
Esernyő-geometria (1972)
Alternatív megoldások a Népstadionban (1972)
Mintha kissé leült volna a rockfesztivál hangulata a Miskolci DVTK stadionban (1973)
A horgász örül, ha esik, legalább senki sem ijeszti el a halakat (1976)
Kis eső, nagy szerelem (1977)
Forrás: mult-kor.hu